Sokszor próbáltam már nekiállni ennek a bejegyzésnek, de mindig értek új élmények, így azt hiszem, ez is csak a pillanatnyi állapotot fogja tükrözni...

Amikor megérkeztünk, gyaloglással kezdtünk. Mindenhol létezik ugye az az általános közlekedési hierarchia, aminek a legalján tanyáznak a gyalogosok (alattuk meg a galambok). Erről van egy elképzelésünk, de maradjunk annyiban, hogy ez azért Európában egész máshogy néz ki. Itt minden kereszteződésben lehet piros esetén is jobbra fordulni, csakúgy, mint az usában. Ezt alaphelyzetben sem könnyű megszokni, hát még itt, ahol egy "picit" erősebb a forgalom, mint  bárhol, ahol eddig jártunk. A legjobban talán azzal lehet jellemezni a közlekedési kultúrát, ha vesszük az olaszok mentalitását és keresztezzük azt az arabokéval. Botrány. Mivel itt az autós iskolákkal nem jönnek ki a forgalomba, csak egy elzárt részen vezetnek, így valójában csak autóirányítást tanulnak, és nem közlekedést. A közlekedési szabályokat elvileg a forgalomban töltött idő alatt tanulják meg és a gyakorlatban leginkább a farkastörvények határozzák meg mindennapjaikat. Valahogy olyan érzésem van, hogy a legtöbb sofőrnek halványlilagőze sincs a KRESZ-ről, az alapvető együttközlekedünksegítsükegymást mentalitást pedig hírből sem  ismerik. Azt gondolom, az alábbi videó teljesen jól érzékelteti a helyzetet:

Eddig 2x sikerült TT-vel olyan helyzetbe kerülnünk, amikor konkrétan a zebrán akart valaki autóval rajtunk keresztül áthaladni. Ez természetesen nem ellenünk szól, mindössze annyi, hogy itt a közlekedés résztvevői hihetetlenül egoisták, csak az számít, hogy nekik merre kell menniük. Mindkét esetben teljesen értetlenül bámult ki a söfőr az ablakon, hogy mi miért kalimpálunk, mi a probléma, hiszen neki arra kell menni, az lényegtelen, hogy mi épp a motorháztetőre készülünk felfeküdni :) A második esetnél azért előtört belőlem az őrzővédő, mivel a drága sofőr, miután az utolsó pillanatban fékezett, még megpróbált kikerülni, csakhogy erre nem volt helye, ezért haladt tovább felénk. Ha együtt vagyunk, akkor persze próbálom TT-t maximálisan megóvni az ilyen szitukban, így szokásommal ellentétben viszonylag morcosan reagáltam. És emberünk csak nézett, hogy a hülye miért üvölt rá habzó szájjal. :D

A záróvonal smafu, a 2x5-sávos úton simán megállnak a belső sávban, amíg meg nem tudnank fordulni, ha éppen arra van dolguk. Gondolom, arra már rájötettek az eddigiek alapján, hogy ez jellemzően nem egy rövid procedúra, mivel az előzékenység itt nem ismert fogalom. Ilyen helyzetekben a fordulni szándékozó mögött pikk-pakk masszív sor alakul ki és dudálással jelzik továbbhaladási szándékukat. :)  Mint megtudtuk, itt a dudálás olyan, mint nálunk a villantás, tehát nem kell túl komolyan venni. Ellenben, ha villantasz, az egyenértékű a drága jó szülőanyjával történő vérfertőző kapcsolat létrehozására való buzdítással. Ha kézjelekkel szeretnéd kommunikálni a nemtetszésed, akkor itt nem a középső, hanem a kisujjadat kell feltartani. Gyorsan tanulunk, ugye?!  

Mint tudjátok, a múlt héten megvettük a bringákat, így szerencsére picit összement a környék és vidáman rójuk a kilométereket a kosaras drótszamarakon. Nekem teljesen új ez a kosár élmény. Eddig nagy meglepetésre soha nem volt ilyen cangám, de így a városban valami hihetetlen mókás, nagyon jó a piacozás/vásárlás után bedobni előre a cuccot és nem a hátizsákkal szenvedni. Ahogy látom, a helyiek azért nincsenek megbarátkozva a bringázási szokásaimmal. Igazából újra gyerek vagyok Kanizsán, óriás szlalompálya az egész járda/bicikliút/úttest kombó. Úgy látom, hogy az autósok alapvetően nem érzik a járműveik szélességét és bár hihetetlen "óvatosak" egy-egy szűkebb helyzetben, engem ez nem fog vissza, ha szerintem valahova én még beférek. Úgyhogy lehet, hogy pár szívrohamot már kiosztottam, ennyit viszont kell törlesztenünk velük szemben, azt hiszem. :) Érdekesen gondolkodnak, ezt már ugye említettem, és valahogy a közlekedési moráljukba nem épült be az egyébként jellemző közösségi szellem. Erre az egyik legjobb példa a 3 nappal ezelőtti szitum, mikoris a bicikliúton (normál autós sáv szélességű) jött velem szemben egy motoros és eszébe nem jutott elfordítani egy picit is bármerre a korányt, hiszen, ő arra akart menni. Jött, mintha madzagon húzták volna. Előttem 2 méterrel megállt és nézte, ahogy kikerülöm. Mi van veled ember?! :)

A közlekedésben alapvetően 4 nagy csoportot különböztetünk meg:

1 - Gyalogosok: azt gondolom, elég kultúráltak a helyi viszonylatokhoz képest. Mondjuk kőkeményen meg lettek nevelve: aki még él, az megtanulta, hogy tényleg ő a legalja, senki nem fog sem irányt változtatni, sem lassítani a kedvéért.

2 - Bringások: nagy gond velük sincs, jellemzően lassabbak nálunk, de kanyarodás előtt esélytelen, hogy elnézzenek bármerre, így ha épp mellettük vagy, ráfaragsz :) Ennél a csoportnál már érezhető az itteni közlekedési mentalitás.

3 - Motorosok: az általunk megszokottól eltérően itt nincsenek nagymotorok. Eddig kettőt láttam, le is fotóztam gyorsan. Azt gondolom, ennek alapvetően 3 oka lehet: az első, hogy nincs nagyon lehetőség ezeknek a gépeknek a kihasználására (mert a sok Ferrarit, meg AMG Mercit ki lehet ???), a második, hogy valószínüleg ők is felmérték, hogy itt nagymotorozni egyenlő az öngyilkossággal vagy a nagyon gyors szervdonorrá válással, a harmadik pedig, hogy nem elég drága. Itt a motorok túlnyomó többsége kis elektromos robogó, ami a frászt hozza ránk, mert hangja ugye nincs, és egyszercsak elsuhan melletted. A klasszik robbanómotoros scooterek szerintem a légszennyezettség miatt nincsenek favorizálva, ami nem is baj...

4 - Autósok: a legproblémásabb brigád. Említettem a vezetési tudás és a közlekedési kultúra hiányosságait, a közlekedők mennyiségéről nem is szólva. Úgy próbálják szabályozni a számukat, hogy havi 80.000 új rendszámot adnak csak ki, azt is sorsolják. Aki nyer, és nem kell neki, olyan 2.5M HUF-ért adja el. A gépjárműpark valami hihetetlen. A minap olvastam egy cikket a TotalCar-on, hogy a Brilliance-okra (egyik legjobb helyi márka) készítenek mindenféle body-kit-et, amivel BMW-sítik, merthogy itt az import kocsikra  nincs ugye  pénz. Hát, a kedves szerző jószokás szerint vagy kitalálta a sztorit vagy nem volt még kínai nagyvárosban. Azt nem vitatom, hogy biztosan van kereslet az ilyen termékekre, márcsak az ország méretét figyelembe véve is, de maradjunk annyiban, hogy ennyi prémium autócsodát mint itt, még nem láttam. Sehol. Kevesebb a helyi autó, mint az import. A kínaiak alpvetően nagyon szeretik mutogatni a pénzüket, erre pedig nincs is jobb módszer, mint valami feltűnő kocsi. A prémium márkák kb 30%-a L-es, kezdve az A4 / 3as bömös mérettel egészen az A8 / 7es-ig. Valami hihetetlen magamutogatási-, kompenzálási mániájuk lehet, mivel a szinte folyamatos dugók ellenére 3 literesnél kisebb prémium autó kb nincs. Merciből vadászni kell a nem AMG-re, itt láttam először R-osztályos AMG-t. Ami még szemet gyönyörködtető, az a színkavalkád. Az a jó, hogy pénzen nem lehet ízlést venni, de ezt itt nem is erőltetik. A lényeg, hogy feltűnő legyen, és ehhez szerencsére minden eszköz adott is. Mivel a hangjukkal 30-40-nél nem igazán tudnak kitűnni, ezért marad a csodálatos színválasztás:  

vagy:

akár:

Szóval a helyzetet alapvetően szokni kell, de feltett szándékom hogy megnevelem őket, legalábbis azokat, akikkel személyesen találkozunk. :) Ha egy kifejezéssel kellene jellemeznem a közlekedést, akkor az ez lenne:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.