Az elmúlt időszak picit esemény és élménydúsra sikeredett, úgyhogy sajnos a blogolás egy csöppet elhanyagolódott (mea culpa), nademostaztán... ;)

Kezdjük az elején, aztán esélyes hogy őskáoszba fullad az időrendiség, de ügyesek vagytok, összerakjátok majd a képet, nem féltelek benneteket.

Végre valahára beköltöztünk 2. átmeneti, ámde hosszabb időszakra szóló lakásunkba. Hihetetlen megkönnyebbülés itt lakni, az okokat el tudjátok képzelni, hadd ne részletezzem. Ha minden igaz itt már tényleg van privát szféránk, és bár eddig sem fogtuk vissza magunkat, legbelül azért jólesik a tudat... Nagyon jó helyen van a lakás, TT gyalog kb 20 perc alatt beér a dolgozóba, ha leinteget egy taxit a ház előtt akkor 5 perc. A sokadik emeleten vagyunk, ami gyönyörű kilátást ad a környékre, már amikor van bármilyen kilátás a reggelenként ad hoc jelleggel, meglepetésszerűen támadó szmogtól.

Az elmúlt napokban megpróbáltuk picit felfedezni a környező utcákat/helyeket, több-kevesebb sikerrel. Az első megdöbbentő dolog, hogy itt kb csak pláza méretű mindenféle óriás bevásárlóközpontok, illetve 5 négyzetméteres kis trafikszerű üzletek vannak. Nincs átmenet. Miután beköltöztünk 4 bőrönddel, és még vártunk a dobozolt féléletünkre, elkezdtük picit élhetőbbé varázsolni a helyet. Az ehhez szükséges alapvető dolgokat a pár saroknyira lévő Jashow ( mi csak jáksó-nak hívjuk, kacc kacc ) fake marketben kezdtük beszerezni. Említettem valamelyik előző posztban a helyi élelmiszer lánc tagjának méretét, na gyerekek ez ugyanaz, csak nem 2 emeletes hanem 5!!! Hihetetlen, konkrétan a sz@r-tól a ventillátorig mindent lehet kapni. Épphogy csak helikopter gépágyú nincs, de ha betúrnak hátul a polc alá, tuti összeraknak egyet estig :) Minden van, és természetesen eredeti kínai hamisítvány. Alkudni ér, sőt leginkább kötelező. Örök életemben utáltam alkudni, mindíg nálam alkudtak, ezért tudom milyen a lőcs másik oldalán, nem is szeretem éppenezért igazán. Ellenberger ami itt megy az valami egészen más. Szemléltető példák következnek: szükségünk volt törölközőkre, mi sem volt természetesebb mint felmenni a megfelelő szintre, megtalálni, és elhozni 4-et 2-áráért, ami mint utólag kiderült teljesen jó vétel volt, de persze megvan a végén a tudat, hogy azért átvágtak még így is kellemesen :) , vagy a másik eset, hogy vettem teljesenmindegyhogymit, azt mondta 38, én elhoztam 10-ért, a végén pedig még mindíg mosolygott, szóval rosszul nem járt az tuti. Ami a hihetetlen megnyugtató, hogy ha kinézel valamit, azt épületen belül még alsó hangon 10 helyen megtalálod, így ha nem úgy megy az érdekütköztetés ahogy szeretnéd, odébbsétálsz max 10 métert, és újrakezded. Ami sokszor eszembe jut ilyenkor, hogy ugye hihetetlen harcedzettek ezek az árusok, hiszen ebből élnek, és heti hét nap nyomják vagy 10-12 órát, szóval rutinjuk van bőven, de a nagyimra még ők sem lettek volna felkészülve. Ha ide kijöhetett volna, tuti semmiért nem fizetett volna többet mint amennyibe az árusoknak került, és a végén még ők futottak volna utána a becsomagolt motyóval ;) Kicsit sok a volna, de nehéz ezt így szépen becsomagolni, bocs.

Másik pár saroknyira lévő megaáruház a kütyümániás férfibirodalom. A hétvégén TT-vel bringakeresés közben akadtunk rá, ha már ott voltunk gondoltam berángatom picit, az élményre sem ő, de ami a legdurvább még én sem voltam felkészülve. A méretezést kb sejtitek, igen, mindemellett sokemeletes, és valami elképesztő mennyiségű elektronikai cucc van benne. Eddig az egyetlen felismerhető celebet itt láttam reklámarcként, Jackie Chan irdatlan méretű Canon reklámról vigyorgott ránk nagyon meggyőzően. Szóval minden amiben áram futkos az van itt, telefontól a fényképezőgépen át, a mindenféle tabletekig. DisneyLand  fiúknak. Ami mondjuk hihetetlen iritáló, hogy egyszercsak ránkragadt egy árus, és mindenhova kísérgetett, miközben lökte a sódert valami érthetetlen nyelven. Tiszta kínai volt ez nekünk. Miután felocsúdtunk a sokkból, és rájöttünk hogy itt aztán bringát tuti nem veszünk, gondoltuk átmegyünk a szemben lévő áruházba, hátha ott. És mitörtént??? Ugyanilyen áruház, más színű logóval. Késssz. Hogy ki a hátam veszi meg ezt a sok kütyüt nem tudom, mert vásárlóval azért nem volt tömve egyik sem, de tudom, még át kell állítanom az agyam, itt egy picit többen laknak. Mint Magyarországon. Kétszer. És ez csak egy város.

Tegnap a jáksó előtt sikerült lekapnom egy helyi jellegzetességet, amit a Tiananmen téren láttunk először, és már ott sem hittünk a szemünknek. Akkor még azt hittük valami egyedi dolgot láttunk, mára azonban kiderült, hogy egy ázsiai jellegzetességgel állunk szemben. Naszóval, mivel ugye a térségben nemolyan nagyon sokkal ezelőttig nem igazán volt pelenka, ezért a bébik és csöppségek ilyen jellegű gondjait teljesen logikusan máshogy kellett orvosolni. És míly találékony az ember, a lehető legegyszerűbb, és legnagyszerűbb megoldás született, a picik popsijánál kivágták a ruhákat, szépen elvarrták, és tádááám, kész is. Bárhol, bármikor elvégezhető a szükség, nem kell levetkőztetni, ami ugye főleg hideg időben kifejezetten előnyös, és már lehet is tovább futkosni :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.